Zsiráfok egy nemzeti parkban Zebrák és gnúk Viktória vízesés, Zimbabwe2 Tanzánia Naplemente a Szavannában Namibiai sivatag Leopárd, Kenya Marokko Afrikai harci tánc Masai Mara Nemzeti Park, Kenya

Afrikai utazás

Üdvözli Önt a !

Üdvözöljük a Travelorigo gyűjtőportálon. Utazásához minden hasznos információt megtalál, legyen az utazás, szállás, repülőjegy, utasbiztosítás, vagy általános információk! Portálunkon szállások, hotelek, fapados repülőjegyek, időjárás, térkép található. A sok utazási és nyaralási kínálat mellett látnivalók, lastminute ajánlatok, repjegy, fotók, olcsó programlehetőségek, busz és autóbérlés igényelhető.

Afrika infó

Afrika a legek kontinenseAfrika

Területe: 30,3 millió km2
Lakossága: kb. 700 millió fő

  • a második legnagyobb területű kontinens (az első Ázsia - 44,4 millió km2)Afrika
  • a második legnagyobb átlagmagasságú kontinens - 750 m (az első Ázsia - 950 m)
  • a legszegényebb kontinens (itt a legalacsonyabb az egy főre jutó nemzeti jövedelem)
  • itt a leggyorsabb a népességnövekedés (átlagosan 3 %)
  • itt a legnagyobb az analfabéták aránya (kb. 50 %)
  • itt a legalacsonyabb a városlakók aránya (kb. 30 %)
  • itt a legmagasabb a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya (kb. 60 %)
  • itt a legalacsonyabb a megművelt területek aránya (kb. 6 %)
TARTALOMJEGYZÉK

Bevezető

AfrikaAfrika az ember kialakulása szempontjából kiemelkedő jelentőségű terület, hiszen a korai emberek legtöbb maradványa erről a kontinensről került elő. Történelmi, kulturális és etnikai szempontból Afrikát két fő részre szokták tagolni: Fehér-Afrika Észak- és Északkelet-Afrikát jelenti, ahol a kedvező természeti és társadalmi feltételek fejlett kultúrák kialakulását tették lehetővé már az időszámításunk előtti időkben. Ezen a területen elsősorban sémi-hámi népek (arabok, berberek, mórok) élnek. Fekete-Afrika a Szaharától délre eső területeket jelenti, ahol elsősorban a negrid nagyrasszhoz tartozó népek (szudáni, bantu, pigmeus, busman stb.) élnek. Itt a kedvezőtlenebb természeti-társadalmi adottságok miatt egy-két kivételtől eltekintve nem jöttek létre nagyobb államok, sok helyen ma is nemzetségi-törzsi szervezetben, törzsi fejedelemségekben élnek.

Országok

Algéria_afrika_utazás Algéria
Angola_afrika_utazás Angola
Benin_Afrika_utazás Benin
Guinea-Bissau_afrika_utazás Bissau-Guinea
Botswana_afrika_utazás Botswana
Burkina-Faso_afrika_utazás Burkina Faso
Burundi_afrika_utazás Burundi
Comoros_afrika_utazás Comore-szigetek
Csád_afrika_utazás Csád
Dél-Afrikai-köztársaság_afrika_utazás Dél-afrikai Köztársaság
Dzsibuti_afrika_utazás Dzsibuti
Egyenlítői-Guinea_afrika_utazás Egyenlítői-Guinea
Egyiptom_afrika_utazás Egyiptom
Elefántcsontpart _afrika_utazás Elefántcsontpart
Eritrea_afrika_utazás Eritrea
Etiópia_afrika_utazás Etiópia
Gabon_afrika_utazás Gabon
Gambia_afrika_utazás Gambia
Ghána_afrika_utazás Ghána
Guinea_afrika_utazás Guinea
Kamerun_afriak_utazás Kamerun
Kenya_afrika_utazás Kenya
Kongói_Köztársaság_afrika_utazás Kongói Köztársaság
Kongói_Demokratikus_Köztársaság_afrika_utazás Kongói Demokratikus Köztársaság
Közép-afrikai_Köztársaság_afrika_utazás Közép-afrikai Köztársaság
Lesotho_afrika_utazás Lesotho
Libéria_afrika_utazás Libéria

Líbia_afrika_utazás Líbia
Madagaszkár_afriak_utazás Madagaszkár
Malawi_afrika_utazás Malawi
Mali_afriak_utazás Mali
Marokkó_afrika_utazás Marokkó
Mauritánia_afrika_utazás Mauritánia
Mauritius_afrika_utazás Mauritius
Mozambik_afrika_utazás Mozambik
Namíbia_afrika_utazás Namíbia
Niger_afrika_utazás Niger
Nigéria_afrika_utazás Nigéria
Ruanda_afrika_utazás Ruanda
Sao_Tomé_és_Príncipe_afrika_utazás SÁ£o Tomé és Príncipe
Seychelle-szigetek_afrika_utazás Seychelle-szigetek
Sierra-Leone_afrika_utazás Sierra Leone
Szenegál_afrika_utazás Szenegál
Szomália_afrika_utazás Szomália
Szudán_afrika_utazás Szudán
Szváziföld_afrika_utazás Szváziföld
Tanzánia_afrika_utazás Tanzánia
Togo_afrika_utazás Togo
Tunézia_afrika_utazás Tunézia
Uganda_afrika_utazás Uganda
Zambia_afrika_utazás Zambia
Zimbabwe_afrika_utazás Zimbabwe
Zöld-foki_Köztársaság_afrika_utazás Zöld-foki Köztársaság

Történelem

Afrika térképFehér-Afrika területén Egyiptom a Kr.e. III. évezredben, Tunézia területén Karthágó a Kr.e. IX. századtól fejlett birodalommá vált. A Kr.u. II. századtól Róma fokozatosan hatalma alá vonta egész Észak-Afrikát és különböző provinciákat hozott itt létre (Mauretania, Numidia, Africa, Cyrenaica, Aegyptus). A népvándorlás idején a vandálok átmenetileg (Kr.u. V-VI. sz.) meghódították a mai Algéria, Tunézia és Líbia egy részét, Egyiptom pedig a Bizánci Birodalom fennhatósága alatt állt. A Kr.u. VII. századtól az arabok egész Észak-Afrikát meghódították. Az arab kereskedők egészen a Kongó vidékéig bejárták Afrikát, városokat alapítottak (pl: Timbuktu) és részt vettek különböző államok szervezésében. Később Észak-Afrika Törökország fennhatósága alá került.
A XV. századtól portugál hajósok kutatták Afrika Atlanti partjait elsősorban arany- és rabszolgaszerzés reményében. Az első expedíciók Tengerész Henrik, Bartolomeo Diaz és Vasco da Gama nevéhez fűződnek. Később megjelentek a spanyolok, a hollandok, az angolok és a franciák is. A XVI. századtól megindult a rabszolga-kereskedelem, négerek millióit hurcolták elsősorban Amerikába. A XVI. század végén a Guineai-öböl vidékén angol rabszolgavadász telepek alakultak, de a XVIII. századig csak kevés, főleg partmenti területet gyarmatosítottak. Afrika legnagyobb részét a XIX. századtól gyarmatosították, elsősorban az angolok és a franciák. A franciák nyugatról kelet felé, az angolok északról dél felé haladva próbáltak összefüggő gyarmatbirodalmat létrehozni. Kisebb területeket a németek, hollandok, belgák, portugálok és olaszok vontak uralmuk alá.
1830-48-ig tartó hódító háború során a franciák megszerezték Északnyugat-Afrika jelentős részét. 1869-ben nyitották meg a Szuezi-csatornát, amelyet Egyiptom francia segítséggel épített mintegy 10 éven át. A csatorna stratégiai fontossága miatt az angolok is megpróbálták meghódítani Egyiptomot. Az angol-francia vetélkedésből 1882-ben Anglia került ki győztesen. 1884-85-ben Németország megszerezte Német Délnyugat- és Német Kelet-Afrikát. Dél-Afrika területén már a XVII. században megjelentek a holland telepesek (leszármazottaik a búrok), de később Anglia is igényt tartott a területre. 1899-1902 között zajlott az angol-búr háború, amely látszólag a rabszolgatartó búrok kegyetlen bánásmódja ellen irányult, valójában az angolok a gyémánt- és aranylelőhelyeket akarták megszerezni. A háború eredményeként Dél-Afrika Anglia birtokába került. A XX. század elején a németek Afrika újrafelosztására irányuló törekvései vezettek a marokkói válságokhoz (1905 és 1911), amelyek Németország számára sikertelenül végződtek.
A XIX-XX. század fordulóján Afrika csaknem teljes területe függő helyzetbe került.

  • Franciaország gyarmatai: Marokkó, Algéria, Tunézia, Szenegál, Elefántcsontpart, Mauritánia, Mali, Niger, Csád, Gabon.
  • Anglia gyarmatai: Egyiptom, Szudán, Kenya, Uganda, Rhodesia (ma Zambia), Botswana, Dél-Afrika, Nigéria, Aranypart (ma Ghana).
  • Németország gyarmatai: Kamerun, Tanzánia, Namíbia.
  • Portugália gyarmatai: Angola, Mazambik.
  • Olaszország gyarmatai: Líbia, Szomália, Eritrea.
  • Belgium gyarmatai: Belga Kongó (Zaire).
  • Spanyolország gyarmatai: Nyugat-Szahara.
  • Független terület: Libéria, Etiópia.

Panzer IV Afrikában a II. világháborúbanAz I. világháború után Németország elvesztette gyarmatait, azok Angliához, Franciaországhoz, Belgiumhoz kerületek. 1935-ben Olaszország rövid időre meghódította Abesszínát (ma Etiópia). A II. világháború idején Észak-Afrika hadszíntér volt (1940-43). A II. világháború után felerősödtek a nemzeti felszabadító mozgalmak, amelyek eredményeként az afrikai államok többsége az 1950-es, '60-as években függetlenné vált. A mai országhatárok az egykori gyarmati beosztást tükrözik.
Jelenleg Afrika területén 48 önálló állam található, melyeknek zöme a fejlődő országok közé tartozik.

Éghajlat

Afrika az Egyenlítőtől északra és délre nagyjából szimmetrikusan helyezkedik el, így a kontinens területének kb. 95%-a trópusi övezetben található. Ennek következtében a Föld legforróbb kontinense.

Kétszakaszos esők öve

Az Egyenlítő környékén.

  • állandó magas hőmérséklet
  • szinte egész évben csapadékos
  • a levegő nedvességtartalma állandóan magas

Nyári esők öve – egyszakaszos esőöv

Az Egyenlítőtől délre és északra.

  • nyár eleji hónapok hőmérséklete magasabb, mint az Egyenlítőnél
  • a hőingás a szárazsággal együtt növekszik

Zonális sivatagok és félsivatagok

A térítők környékén.

  • csapadékszegény
  • száraz
  • alacsony a levegő páratartalma
  • magas a napsütéses órák száma

Mediterrán

A kontinens legészakibb és legdélibb részein, Atlasz-vidék és Fokföld.

  • nyáron szárazság
  • télen sok csapadék

Monszun

A guineai partoknál és Délkelet-Afrikában.

  • nyáron a tenger felől nedves szelek érkeznek
  • télen a kontinens felől száraz és forró szelek érkeznek


Természet

Trópusi esőerdő

Az egyenlítő környékén a Kongó-medence, valamint a Guineai-öböl partvidéke, illetve Madagaszkár keleti tengerpartja. A Kongó-medence Amazónia után a Föld második legnagyobb esőerdeje.

Növényvilág

A trópusi esőerdőt nagyon sűrű növényzet, szinte járhatatlan erdő, fokozatosan újuló levélzet és nagy fajgazdagság jellemzi. Az erdőben a fényviszonyokhoz igazodva több szint alakult ki:

  • első lombkoronaszint - magas, 50 m-ig nyúló óriásfák alkotják
  • második lombkoronaszint - közepes termetű, 20 - 25 m-ig nyúló fák jellemzik
  • harmadik lombkoronaszint - kisméretű fák bújnak meg
  • cserjeszint - növényei a pálmák
  • gyepszint - páfrányok élnek itt
  • iánok szintje - kúszónövények
  • epifiták szintje - fán lakó növények

Állatvilág

csimpánzEmlősök: emberszabású majmok (gorilla, csimpánzok), elefánt, orrszarvú, zsiráf, okapi, varacskos disznó, leopárd

  • Madarak: papagájok
  • Hüllők: krokodil, kígyók, gyíkok
  • Rovarok: hangyák, termeszek

Szavanna

A forró trópusi éghajlati övben, az Egyenlítőtől északra és délre, a 10.-20. szélességi fokok között találhatók a facsoprtokkal, ligetekkel tarkázott magas füvű térségek. Több fajtája megtalálható Afrikában, a csapadéknak megfelelően: nedves vagy magasfüves szavanna, száraz vagy alacsonyfüves szavanna, tüskés szavanna. A növénytakaró kialakulását főleg két éghajlati elem, a hőmérséklet és a csapadék határozza meg. A nedves szavannát a lombhullató erdő jellemzi, amely az esőerdőnél alacsonyabb és kevesebb fajból áll és üde aljnövényzettel rendelkezik. Sok örökzöld és lián nő az erdőben. A mocsaras területeken és az állóvizek partjain papirusz él.
A száraz szavanna növényzete tüskés, tövises fákból, bokrokból áll, de pálmák is előfordulnak.

A szavanna növényvilága

SzavannaA növénytakaró kialakulását főleg két éghajlati elem, a hőmérséklet és a csapadék határozza meg. Az erdős és füves szavannák egymástól eltérő növénytakaróit jól elválaszthatjuk egymástól. Az erdős szavanna erdői is összefüggőek, mégis sok mindenben különböznek a trópusi esőerdőtől. Még a legmagasabb fák sem érik el a 40 métert. Lombkoronaszintjük laza. Az erdő aljára viszonylag sok fény jut, így gazdag az aljnövényzete. A fák nem örökzöldek, mert a száraz időszakban a lombjuk lehull. A fák és facsoprtok között 2-3 méter magasra nő a fűtakaró. A szavannák jellegzetes fái az akáciák. 20-30-as csoportokban nőnek. A szavanna talaja tápanyagban gazdagabb, mint trópusi esőerdő talaja. A száraz időszakban elpusztult növényekből keletkező tápanyagot nem mossa ki a csapadék.
A füves szavannán többségében már csak tényleg fű található, és az is alacsonyabb, mint az erdős szavannán. Csak a majomkenyérfák élnek meg itt. Magányosan fordulnak elő. Ágaik vízszintesen szétterülnek. Nagy, uborka alakú termésük a majmok legkedvesebb csemegéje. Innen kapták a nevüket is.

A szavanna állatvilága

OroszlánA szavanna állatvilágát azonban már nem különíthetjük így el, mert az állatcsordák nagyjából az esős évszakhoz igazodva hatalmas vándorutakat tesznek meg. A természetes növényzet "határait" rendszeresen és évenként többször is átlépik. Földünkön az afrikai szavannák állatvilága a leggazdagabb.

Sivatag

A sivatag növényvilága

Kopár, foltokban gyér növényzetű terület, csak az oázisokban dús a vegetáció. A Szahara oázisainak jellegzetes növénye a datolyapálma. A sivatag Jellemző növényei a pozsgások.

A sivatag állatvilága

sivatagi rókaA sivatagi körülmények az állatok számára sem kedvezõek, ezért a sivatagokban kevés állat él. A peremvidékekre a szomszédos szavannáról be- betévednek az ott élõ állatok.így a Szahara déli részén nem ritkák az antilopok, és zebrák csapatai, melyek a száraz növényzetet legelik. A sivatag belseje felé azonban egyre csökken a számuk. Itt azok az állatok élnek amelyek a legszárazabbéghajlatot is elviselik. Ezek nappal kövek alatt, üregekben, a föld alatt vészelik át az elviselhetetlen forróságot. Éjszaka elõjönnek rejtekhelyükrõl, aszegényes növényzetet rágcsálják, vagy a növényevõkre vadásznak. A sivatagi állatok kis méretûek és nagyon jól alkalmazkodtak a nappali hõséghez. A sivatagi rókák pl.  a testükhöz képest nagy füleiken keresztül hûtik magukat.

Mediterrán területek

Mediterrán területek növényvilága:

A mediterrán területeken a babérlombú (pl. Fokföldön) és keménylombú örökzöld növényzet jellemző. Az Atlasz-vidéken aleppói fenyő, atlanti cédrus, magyaltölgy, palatölgy, macchia, törpecserje.

Mediterrán területek állatvilága:

Az állatvilágban főleg dél-európai fajok a jellemzők.  Az Atlasz-vidéken szarvas, vaddisznó él.

Hasznos

Egészség

A kontinensen előforduló néhány gyakori betegség:

  • Hastífusz (Typhus abdominalis)
  • Hepatitis A (fertőző májgyulladás)
  • Hepatitis B (Fertőző májgyulladás)
  • Járványos agyhártyagyulladás (Meningococcus meningitis)
  • Járványos gyermekbénulás (Poliomyelitis anterior acuta)
  • Malária
  • Sárgaláz (Yellow fever)
  • Veszettség (Rabies)

 

Oltási tudnivalók az Afrikába utazók számára

Javasolt oltás:

  • Hastífusz elleni védőoltás
  • Hepatitis A elleni védőoltás
  • Hepatitis B elleni védőoltás
  • Malária elleni gyógyszer

Javasolt oltás bizonyos területeken vagy fokozottabban veszélyeztetett utazóknak:

  • Járványos agyhártyagyulladás elleni védőoltás
  • Veszettség elleni védőoltás

Kötelező oltás, nemzetközi oltási igazolvány szükséges:

  • Sárgaláz elleni védőoltás

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik:

  • Nincs

Javasolt emlékeztető oltás:

  • Poliomyelitis

Fontos!

Tetanus és diftéria elleni oltásból 10 évente ismétlő oltás szükséges. Amennyiben 10 éve nem kapott diftéria és tetanus elleni védőoltást, annak felvétele javasolt. Továbbá utazás előtt javasolt a szükséges, kötelezően kapott gyermekkori védőoltások megismétlése.

Hazatérés után:

Ne felejtse el a malária elleni tabletták szedésének a folyatását, ha valamilyen betegséget észlel, mielőbb keressen fel szakorvost!

Figyelem:

A fenti leírások általános információt tartalmaznak. Utazás előtt legalább egy hónappal keressd fel háziorvosod vagy az hozzád legközelebbi megyei oltóközpontot és kérj tanácsot, valamint szükség esetén védőoltásokat. A konzultáció során az orvos személyre szabott információkkal lát el és az eddigi betegségeidet (pl. allergia), oltásaid figyelembe véve írja fel a gyógyszereket, védőoltásokat. Terhesek, gyermekek, krónikus betegségben szenvedők számára az orvosi konzultáció elengedhetetlen. Amennyiben utazás előtt egy hónapnál kevesebb idő áll rendelkezésedre, akkor is érdemes felkeresni háziorvosod, illetve a megyei oltóközpontot, hogy a megfelelő információt megkaphassd a betegségek lehetséges megelőzéséről.

 

források: sulinet.hu, wikipedia.org, utazaselott.hu